A hajtómű-csökkentő motorok rögzített{0}}sebességcsökkentő motorok; a fordulatszám arány és a motor kiválasztása után a végső kimeneti fordulatszám rögzítésre kerül. A gyakorlati alkalmazásokban azonban számos helyzetben szükség van sebességváltoztatásra, például az eszterga orsófordulatszámára, a különféle keverők keverőtengely-fordulatszámára és a szállítószalag sebességére különböző cikkek szállításakor. A sebesség beállításának módja nagy aggodalomra ad okot a mérnöki technikusok számára. Az alábbiakban röviden ismertetjük a mérnöki tudományban használt különféle sebesség-beállítási módszereket.
1. A fokozatos sebességszabályozás és a pólus{1}}változós sebességszabályozás a legegyszerűbb és leggazdaságosabb sebességszabályozási módszerek. Mindazonáltal kis és közepes teljesítményre (2 kW alatt) és ritkán induló alkalmazásokra korlátozódnak. Általában csak két sebesség érhető el, és az elérhető sebességarány viszonylag kicsi (1:2-6), legfeljebb három sebességgel. Egyes speciális iparágakban, mint például az esztergagépeknél, a sebességváltóval ellátott sebességváltókat gyakran alkalmazzák a fokozatos sebességszabályozáshoz. Bár több sebesség is elérhető, a sebességtartomány nem nagy.
2. A fokozatmentes sebességszabályozás mechanikus és elektromos típusokra osztható. Az előbbi rendszerint egy mechanikus fokozatmentes fordulatszám-szabályozó eszköz (főleg szíjtárcsa típusú és súrlódótárcsa típusú) behelyezését jelenti a motor és a sebességváltó közötti csatlakozásba. Előnyei a zökkenőmentes sebességszabályozás, az egyszerű felépítés és a zord környezetekhez való alkalmasság; hátránya a kis sebességszabályozási tartomány (általában 1:10-en belül), a szíj és a dörzstárcsa pedig fogyó alkatrészek, amelyek rendszeres karbantartást és cserét igényelnek. Ez utóbbi az aszinkron motorok kaszkád sebességszabályozására, a rotor ellenállás-fordulatszám szabályozására vagy az egyenáramú motorok feszültségszabályozási sebességszabályozására vonatkozik.
